Mi az a balansz töltés, és miért számít?

Ha valaha láttál már egy RC akkun két csatlakozót – egy nagyobbat, ami az autóhoz/drónhoz megy, és egy kisebbet, sok vékony vezetékkel – ez utóbbi a balansz csatlakozó. Nézzük meg, mire való, és miért nem érdemes kihagyni a használatát.

A cellák nem egyformák

Egy LiPo, LiFe, Li-Ion vagy LiHV akku több cellából áll sorba kötve – egy 2S akku 2 cellából, egy 3S 3-ból, és így tovább. Elméletben minden cella ugyanolyan feszültségen van, a gyakorlatban viszont apró gyártási különbségek és eltérő elhasználódás miatt a cellák idővel szétcsúsznak egymástól – az egyik picit tovább bírja, a másik picit gyorsabban merül.

Ha az akkut csak a fő csatlakozón keresztül töltöd (sima, nem balansz töltés), a töltő csak az összfeszültséget látja, cellánként nem. Ez azt jelenti, hogy amíg az egyik cella még nincs tele, egy másik már túl lehet töltve – ez pedig LiPo-nál nem apróság: a túltöltött cella felfúvódhat, károsodhat, szélsőséges esetben ki is gyulladhat.

Így működik a balansz töltés

A balansz csatlakozó minden egyes cellát külön-külön hozzáférhetővé tesz a töltő számára. A töltő ez alapján cellánként méri a feszültséget, és a töltés végén finoman egyenlíti azokat – a magasabb feszültségű cellákat visszafogja, amíg az alacsonyabbak utolérik őket. Az eredmény: minden cella nagyjából ugyanazon a feszültségen fejezi be a töltést, ami hosszabb élettartamot és biztonságosabb üzemet jelent.

Fontos: a balansz csatlakozó önmagában nem tölti fel az akkut, csak méri és egyenlíti a cellákat – a tényleges töltőáram mindig a fő csatlakozón keresztül megy. Éppen ezért mindkét csatlakozót be kell kötni a töltőbe, ha van rá lehetőséged.

Mikor kötelező, mikor nem annyira

LiPo, LiFe és LiHV akkuknál a balansz töltés gyakorlatilag alapkövetelmény — ezeknél a kémiáknál a túltöltés komoly biztonsági kockázat, és a balansz csatlakozó szinte minden ilyen akkun rajta is van pont ezért. Ha a töltőd nem támogatja, vagy nincs bekötve a balansz kábel, ne tölts vele ilyen akkut teljes áramerősséggel felügyelet nélkül.

NiMH és NiCd akkuknál más a helyzet: ezeknél a cellák kevésbé érzékenyek az egyenetlen feszültségre, és a töltő jellemzően nem is a feszültséget, hanem a feszültségcsúcsot (delta-peak) figyeli a leálláshoz. Itt a balansz funkció hasznos lehet, de nem életbevágó biztonsági kérdés, mint LiPo-nál.

Honnan tudom, hány cellás az akkum?

A csomagoláson vagy magán az akkun általában fel van tüntetve (pl. „2S”, vagy a névleges feszültség: 7,4V = 2S, 11,1V = 3S, 14,8V = 4S). Ha ez sem egyértelmű, számold meg a balансz-csatlakozó apró tűit — a cellaszám plusz egy tű van rajta (egy 2S akkun 3 tű, egy 3S-en 4 tű, és így tovább). Ha ez alapján sem vagy biztos benne, küldj róla egy fotót, és megmondjuk.

Néhány alapszabály, amit érdemes betartani

LiPo, LiFe vagy LiHV akkut soha ne hagyj felügyelet nélkül tölteni, és lehetőleg tűzálló LiPo-zsákban vagy nem gyúlékony felületen tedd. Ha az akku felfúvódott, deformálódott vagy ütést kapott, ne töltsd fel — ilyenkor kérdezz rá nálunk, mielőtt bármit tennél vele. És mindig a megfelelő akkutípusnak megfelelő programot válaszd a töltőn: LiPo-programmal NiMH akkut tölteni, vagy fordítva, nem biztonságos.

A balansz töltés tehát nem valami extra kényelmi funkció, hanem az, ami miatt a LiPo akkud évekig biztonságosan és teljes kapacitáson szolgál, ahelyett hogy fél év után felfúvódva landolna a szemetesben. Ha veszel egy új töltőt, ez legyen az első szempont a lista tetején — ebben a cikkben végigvesszük a többi szempontot is.